TheBzzs

Hatosslottó számok elemzése az eddig húzott számokbol

Ötöslottó Hatoslottó Eurojackpot Skandinávlottó Kenó
TheBzzs Lottószám elemző alkalmazás
Az itt generált számok és szám kombinációk megjátszásáért felelőséget nem vállal a theBzzs.com weboldal!!!
A theBzzs.com weboldal a Szerencsejatek Zrt. álatal publikált lottó számok elemzését állítja össze.


Megnézheted mikor és hanyasod lett volna az 6-os lottón.

Válaszd ki a szerencseszámaid

3 találat 4 találat 5 találat 6 találat
0X 0X 0X 0X

Hatoslottó

Információs adatbázis:
https://bet.szerencsejatek.hu/cmsfiles/hatos.csv


2023. év 48. hétben esélyes lottó 6 számok



Utolsó számhúzás
2023. év 47. hét
2023-11-26
4 7 22 33 34 41

1
24 hetente
utolsó húzás
2023-10-29
4. hét
2
22 hetente
utolsó húzás
2023-11-12
2. hét
3
25 hetente
utolsó húzás
2023-09-03
12. hét
4
23 hetente
utolsó húzás
2023-11-26
0. hét
5
26 hetente
utolsó húzás
2023-11-05
3. hét
6
23 hetente
utolsó húzás
2023-10-01
8. hét
7
25 hetente
utolsó húzás
2023-11-26
0. hét
8
24 hetente
utolsó húzás
2023-11-05
3. hét
9
24 hetente
utolsó húzás
2023-11-12
2. hét
10
24 hetente
utolsó húzás
2023-10-08
7. hét
11
27 hetente
utolsó húzás
2023-10-22
5. hét
12
24 hetente
utolsó húzás
2023-10-22
5. hét
13
25 hetente
utolsó húzás
2023-11-19
1. hét
14
23 hetente
utolsó húzás
2023-09-17
10. hét
15
25 hetente
utolsó húzás
2023-11-12
2. hét
16
25 hetente
utolsó húzás
2023-10-08
7. hét
17
23 hetente
utolsó húzás
2023-11-19
1. hét
18
22 hetente
utolsó húzás
2023-08-27
13. hét
19
27 hetente
utolsó húzás
2023-07-30
17. hét
20
25 hetente
utolsó húzás
2023-10-22
5. hét
21
26 hetente
utolsó húzás
2023-10-22
5. hét
22
21 hetente
utolsó húzás
2023-11-26
0. hét
23
24 hetente
utolsó húzás
2023-11-19
1. hét
24
24 hetente
utolsó húzás
2023-09-17
10. hét
25
26 hetente
utolsó húzás
2023-10-08
7. hét
26
24 hetente
utolsó húzás
2023-11-12
2. hét
27
23 hetente
utolsó húzás
2023-10-15
6. hét
28
24 hetente
utolsó húzás
2023-10-29
4. hét
29
25 hetente
utolsó húzás
2023-11-05
3. hét
30
26 hetente
utolsó húzás
2023-08-13
15. hét
31
27 hetente
utolsó húzás
2023-10-15
6. hét
32
22 hetente
utolsó húzás
2023-07-30
17. hét
33
23 hetente
utolsó húzás
2023-11-26
0. hét
34
22 hetente
utolsó húzás
2023-11-26
0. hét
35
23 hetente
utolsó húzás
2023-07-02
21. hét
36
24 hetente
utolsó húzás
2023-11-05
3. hét
37
24 hetente
utolsó húzás
2023-06-25
22. hét
38
25 hetente
utolsó húzás
2023-11-19
1. hét
39
23 hetente
utolsó húzás
2022-09-18
62. hét
40
23 hetente
utolsó húzás
2023-11-05
3. hét
41
22 hetente
utolsó húzás
2023-11-26
0. hét
42
23 hetente
utolsó húzás
2023-10-29
4. hét
43
22 hetente
utolsó húzás
2023-11-12
2. hét
44
25 hetente
utolsó húzás
2023-10-29
4. hét
45
22 hetente
utolsó húzás
2023-08-06
16. hét


17 év alatt a 48. hétben


Esélyes számok
13, 15, 18, 19, 20, 21, 24, 25, 26, 27, 28, 31, 32, 33, 36, 37, 38, 39, 40

14x húztak 19-45 között
17x húztak 3-30 között
20x húztak 15-43 között
23x húztak 9-39 között
1
4x
2
6x
3
2x
4
3x
5
6x
6
5x
7
4x
8
3x
9
6x
10
0x
11
0x
12
0x
13
1x
14
4x
15
3x
16
5x
17
5x
18
3x
19
3x
20
3x
21
3x
22
5x
23
4x
24
0x
25
0x
26
2x
27
3x
28
3x
29
5x
30
6x
31
2x
32
2x
33
3x
34
5x
35
7x
36
2x
37
0x
38
0x
39
0x
40
2x
41
8x
42
4x
43
3x
44
4x
45
7x

17 év alatt

1
214x
18%
2
237x
20%
3
219x
18%
4
220x
18%
5
201x
17%
6
233x
19%
7
209x
17%
8
204x
17%
9
218x
18%
10
219x
18%
11
35x
2%
12
42x
3%
13
208x
17%
14
219x
18%
15
199x
17%
16
202x
17%
17
225x
19%
18
225x
19%
19
187x
15%
20
197x
16%
21
203x
17%
22
226x
19%
23
205x
17%
24
41x
3%
25
24x
2%
26
39x
3%
27
205x
17%
28
206x
17%
29
201x
17%
30
196x
16%
31
180x
15%
32
225x
19%
33
213x
18%
34
212x
18%
35
223x
19%
36
206x
17%
37
213x
18%
38
44x
3%
39
32x
2%
40
219x
18%
41
221x
18%
42
205x
17%
43
213x
18%
44
194x
16%
45
215x
18%
Leggyakrabban húzott 6 szám
240x
3%
32
238x
3%
2
237x
3%
40 22 18
235x
3%
41
234x
3%
43 35 6
231x
2%
45

Leggyakrabban együtt húzott számok
128x
19%
41
122x
18%
40 32
118x
17%
45
110x
16%
2
104x
15%
43

1.63% 26x húzták
32 41
1.51% 24x húzták
2 43
1.39% 22x húzták
32 40
1.27% 20x húzták
2 41
1.21% 19x húzták
40 45
1.15% 18x húzták
41 45
1.15% 18x húzták
43 45
1.15% 18x húzták
32 45
1.08% 17x húzták
41 43
1.02% 16x húzták
40 41
1.02% 16x húzták
2 45
0.96% 15x húzták
32 43
0.96% 15x húzták
2 40
0.66% 10x húzták
40 43
0.66% 10x húzták
32 2
0.42% 6x húzták
40 41 45
0.42% 6x húzták
32 2 40
0.42% 6x húzták
32 40 45
0.36% 5x húzták
32 41 43
0.24% 3x húzták
40 41 43
0.24% 3x húzták
40 43 45
0.24% 3x húzták
32 40 41
0.24% 3x húzták
2 40 45
0.24% 3x húzták
2 40 41
0.18% 2x húzták
32 2 41
0.18% 2x húzták
32 41 45
0.18% 2x húzták
2 40 43
0.18% 2x húzták
2 41 43
0.18% 2x húzták
32 2 45
0.18% 2x húzták
32 40 43
0.18% 2x húzták
2 41 45
0.12% 1x húzták
32 2 41 45
0.12% 1x húzták
40 41 43 45
0.12% 1x húzták
32 43 45
0.12% 1x húzták
32 40 41 45
0.12% 1x húzták
32 2 40 41
0.12% 1x húzták
2 40 43 45
0.12% 1x húzták
2 43 45
A nyerési esélyek
6-os lottó (6/45)

6-os találat: 1:8145060
5+1-es találat: 1:357510
5-ös találat: 1:34808
4-es találat: 1:733
3-as találat: 1:45
2-es találat: 1:6,60
1-es találat: 1:2,36
0 találat: 1:2,50
Írásos emlékek szerint Európában már 1444-ben voltak sorsjátékok. A tárgysorsjátékok helyett azok a sorsjátékok voltak sikeresek, ahol pénzt lehetett nyerni. A lottó név részesedést jelent. Olaszországban parlamenti sorsolásokat szerveztek, 120 jelölt mindegyikét papírra írták, ellátták sorszámmal, majd a számok közül húztak ötöt. Azok lettek a képviselők, akinek a sorszámát kihúzták. A fogadó ilyenkor arra a személyre teszi fel a pénzét, akinek szurkol. A római pápaválasztásokat is kísérte hasonló fogadás.

A genovai nagytanács úgy újult meg, hogy a tagok közül minden évben öten kiváltak. Ennek az ötnek a helyére választottak kezdetben 120, később 90 jelölt közül öt embert. Ezeket a sorsolásokat nagy érdeklődéssel várták az emberek. Néhányan szervezőként ügyesen jó lehetőséget láttak ebben, házról házra járva fogadási lehetőségeket kínáltak az embereknek. Azt ígérték, hogy aki két vagy több új képviselő nevét eltalálja, az a befektetett pénze többszörösét kapja vissza. Fogadóirodák alakultak, mert egyre kedveltebbé vált ez a fajta játék a polgárok körében.

Magyarországon a sorsjátékok a XVI. században vásárokon, búcsúkon jelentek meg először. 1670. körül tárgyak sorsolása is elterjedt. 1763-ban az osztrák ötöslottót kiterjesztették Magyarországra is. A második világháború után a kaszinókat elkezdték bezárni, a szerencsejátékokat beszüntetni.

1956. december 29-én született kormányhatározattal bevezették a nemzeti lottók mintájára a magyar lottót. Az első sorsolás 1957. március 7-én lezajlott. Az öttalálatos esélye 1:43949268. Az alapjáték 3 forint 30 fillérbe került. 1966-ban már 500. alkalommal került sor a lottósorsolásra. A hatodik héten tartott sorsoláson özvegy Ring Sándorné szelvénye volt az első öttalálatos. Négy gyermeke és a saját életkora voltak a megjátszott számok. Ezzel behozta a köztudatba a családi számokkal való játékot. 855000 forintot nyert.

A valószínűségszámítás története



A valószínűségszámítás – „a véletlen matematikája” – megalapozói közt elsősorban említendő a francia Pierre Fermat (1601–1665) és Blaise Pascal (1623–1662), bár néhány ilyen tárgyú mű már az ő működésük előtt is megjelent. A legfontosabb példa a De ludo aleae (A kockajátékról) című könyv, amit Cardanónak (1501–1576) tulajdonítanak, de a kockajátékról már Claudius római császár is írt egy hosszabb, tréfás értekezést. A matematikának ez az ága a szerencsejátékok elméleteként indult, így a legtöbb korai, véletlenek törvényszerűségeiről szóló műnek hasonló címe volt. Levelezésükben Pascal és Fermat is a kockázáshoz és egyéb játékokhoz kapcsolódó problémákat, feladatokat („pontosztozkodási probléma” ill. „de Méré lovag problémája”) tárgyalnak és oldanak meg, és lerakják a „klasszikus” vagy „kombinatorikus” valószínűségszámítás alapjait.

A valószínűségszámítás mint matematikai elmélet születési évének az 1654-es esztendőt szokás tekinteni, ami Fermat és Pascal egyik ilyen tárgyú levelének kelte. Maga a „valószínűség” (probabilitas) szó Jakob Bernoulli (1654–1705) Ars conjectandi (A találgatás művészete, 1713) című munkájában fordul elő először. Ha sokszor elvégezzük ugyanazt a kísérletet, és jegyezzük, hogy adott esemény ennek során hányszor következett be, akkor a kísérletet egyre többször végezve az adott esemény relatív gyakorisága (azaz az esemény bekövetkezései számának és a kísérletek számának hányadosa) egyre inkább megközelít egy számot: az esemény valószínűségét. Például, ha sokszor feldobunk egy dobókockát, amelyik egyenlő eséllyel eshet mind a hat oldalára, akkor elegendő sok feldobás után azt tapasztaljuk, hogy a dobások körülbelül 1/6-od részében kaptuk a hatos számot.

A szerencsejátékok elmélete később biztosítási, népesedési és sztochasztikus (véletlen) geometriai problémákkal (céllövészet elmélete) bővült. A fontosabb matematikusok, akik ilyen problémákkal foglalkoztak (és nevükkel például tételek nevében is találkozhatunk): Moivre, Legendre, Bayes (ld. Bayes tétele), Poisson, Gauss, Buffon (lásd geometriai valószínűség). A XIX. században a valószínűségszámítás a matematika önmagában is hatalmas, önálló ágává vált. Pierre-Simon de Laplace (1749–1827) 1812-ben megjelent Théorie analitique des probabilités (A valószínűségek analitikai elmélete) című könyve nemcsak összefoglalója ennek az elméletnek, de sokáig fejlődésének egyik motorja.

A „modern kori” (19. század második, 20. század első fele) valószínűségszámítást az „orosz iskola” vitte tovább, köztük a legismertebbek Csebisev, Markov és Ljapunov. Az elmélet axiomatikus megalapozását az orosz Kolmogorov végezte el 1933-ban (lásd Kolmogorov-axiómák). Ezzel a valószínűségszámítás a modern matematika többi ágával egyenrangú formális elméletté vált. Kolmogorovtól ered a „valószínűségi mező” fogalma: ez egy eseményhalmaznak (eseménytérnek) és egy „valószínűség-kiszámítási módnak” (ez valamilyen nemnegatív valós szám értékű függvény) a párosa. Ez a fogalom már a posztmodern, struktúra- és modellelméleti szemléletű matematika terméke.

A valószínűségszámítás nemcsak megalapozódott a huszadik században, hanem folyamatosan olyan területekkel bővült, mint egy részecske bolyongásának leírása többdimenziós euklideszi térben (lásd Brown-mozgás, Wiener-folyamat). A huszadik század második felében született meg önálló tudományként műszaki, mérnöki és statisztikai problémák termékeként a valószínűségszámítás két fontos új ága: a folyamatstatisztika, illetve az információelmélet. De nemcsak a „kívülről jött”, például fizikai eredetű problémákkal gazdagodott, mint a bolyongások; hanem alkalmazást nyert másféle ágakkal foglalkozó matematikusok körében is; így manapság olyan „furcsa” gondolatokkal találkozhatunk, hogy számelméleti problémákat valószínűségszámítási alapon is lehet vizsgálni.

A természettudományokban (különösen a fizikában) az állítások „szilárdságának” számszerűsítésére használják, hasonlóképp, mint a hibaszámítást és egyéb numerikus módszerek elméletét.