TheBzzs

Skandinavlottó számok elemzése az eddig húzott számokbol

Ötöslottó Hatoslottó Eurojackpot Skandinávlottó Kenó
TheBzzs Lottószám elemző alkalmazás
Az itt generált számok és szám kombinációk megjátszásáért felelőséget nem vállal a theBzzs.com weboldal!!!
A theBzzs.com weboldal a Szerencsejatek Zrt. álatal publikált lottó számok elemzését állítja össze.


Megnézheted mikor és hanyasod lett volna a skandináv lottón.

Válaszd ki a szerencseszámaid

4 találat 5 találat 6 találat 7 találat
Kézi húzás
0X 0X 0X 0X
Gépi húzás
0X 0X 0X 0X

Skandináv lottó 2022 heti nyerőszámai

2022. év hét
2022-09-28

Ezt a héten még nem húztak számokat.


Kézi húzás
10x húztak 26-35 között
12x húztak 21-32 között
13x húztak 15-31 között
14x húztak 8-25 között


Gépi húzás
8x húztak 27-35 között
11x húztak 17-33 között
12x húztak 10-26 között
14x húztak 13-30 között
kezi:
gepi:2,3,4,6,7,8,9,10,12,15,16,18,20,21,23,25,26,30,35,

A2,3,4,5,6,7,8,12,13,14,16,18,20,21,23,25,26,27,30,34,
B1,9,10,11,15,17,19,22,24,28,29,31,32,33,35,

A3,4,6,7,8,9,10,11,14,15,18,21,22,27,29,31,33,35,
B1,2,5,12,13,16,17,19,20,23,24,25,26,28,30,32,34,

Gépi
Leggyakrabban húzott 7 szám
503x
3%
19
492x
3%
28
489x
3%
25
484x
3%
14
482x
3%
6
479x
3%
16 5
478x
3%
30

Leggyakrabban együtt húzott számok
202x
17%
19
194x
16%
25
176x
15%
16
172x
14%
30
170x
14%
28
168x
14%
14
163x
14%
6

2.24% 25x húzták
19 25
1.98% 22x húzták
28 25
1.89% 21x húzták
19 16
1.81% 20x húzták
19 30
1.81% 20x húzták
25 6
1.81% 20x húzták
25 14
1.81% 20x húzták
6 16
1.72% 19x húzták
14 6
1.72% 19x húzták
19 28
1.64% 18x húzták
25 16
1.55% 17x húzták
16 30
1.46% 16x húzták
28 14
1.38% 15x húzták
19 14
1.29% 14x húzták
6 30
1.29% 14x húzták
28 16
1.29% 14x húzták
25 30
1.12% 12x húzták
14 30
1.12% 12x húzták
28 6
1.12% 12x húzták
14 16
1.03% 11x húzták
28 30
0.95% 10x húzták
19 25 30
0.77% 8x húzták
19 28 14
0.77% 8x húzták
19 16 30
0.69% 7x húzták
19 28 25
0.6% 6x húzták
28 6 30
0.6% 6x húzták
19 6
0.52% 5x húzták
25 14 30
0.52% 5x húzták
25 6 30
0.52% 5x húzták
14 6 30
0.52% 5x húzták
19 28 6
0.52% 5x húzták
14 16 30
0.52% 5x húzták
28 25 16
0.52% 5x húzták
19 28 16
0.52% 5x húzták
28 14 6
0.43% 4x húzták
25 14 16
0.43% 4x húzták
19 6 30
0.43% 4x húzták
19 25 6
0.43% 4x húzták
19 14 6
0.43% 4x húzták
19 14 16
0.43% 4x húzták
19 6 16
0.43% 4x húzták
19 28 30
0.43% 4x húzták
28 16 30
0.34% 3x húzták
19 25 6 30
0.34% 3x húzták
28 25 14
0.34% 3x húzták
19 14 30
0.34% 3x húzták
6 16 30
0.34% 3x húzták
28 25 14 16
0.34% 3x húzták
25 16 30
0.34% 3x húzták
25 14 6
0.34% 3x húzták
19 25 14 16
0.34% 3x húzták
28 6 16
0.26% 2x húzták
19 14 6 16
0.26% 2x húzták
19 25 6 16
0.26% 2x húzták
19 25 14
0.26% 2x húzták
14 6 16
0.26% 2x húzták
19 28 14 16
0.26% 2x húzták
28 25 16 30
0.26% 2x húzták
19 28 6 30
0.26% 2x húzták
28 14 30
0.17% 1x húzták
25 14 6 16
0.17% 1x húzták
19 28 14 6
0.17% 1x húzták
19 25 14 30
0.17% 1x húzták
25 6 16 30
0.17% 1x húzták
28 6 16 30
0.17% 1x húzták
19 6 16 30
0.17% 1x húzták
28 14 16 30
0.17% 1x húzták
19 28 25 30
0.17% 1x húzták
19 28 14 6 30
0.17% 1x húzták
19 25 14 16 30
0.17% 1x húzták
19 25 16 30
0.17% 1x húzták
19 28 25 6
0.17% 1x húzták
28 14 16
0.17% 1x húzták
28 25 6
0.17% 1x húzták
19 14 6 30
0.17% 1x húzták
19 25 16
0.17% 1x húzták
19 28 25 14
0.17% 1x húzták
28 14 6 16
0.17% 1x húzták
25 6 16
0.17% 1x húzták
28 25 30
Kézi
Leggyakrabban húzott 7 szám
503x
3%
19
492x
3%
28
489x
3%
25
484x
3%
14
482x
3%
6
479x
3%
16 5
478x
3%
30

Leggyakrabban együtt húzott számok
190x
15%
28 6
181x
15%
25
179x
15%
30
178x
15%
14
173x
14%
19
172x
14%
16

2.07% 23x húzták
28 14
1.98% 22x húzták
6 16
1.89% 21x húzták
28 6
1.89% 21x húzták
14 30
1.89% 21x húzták
25 6
1.81% 20x húzták
19 6
1.81% 20x húzták
19 30
1.81% 20x húzták
19 28
1.72% 19x húzták
28 16
1.72% 19x húzták
19 16
1.64% 18x húzták
16 30
1.64% 18x húzták
25 30
1.64% 18x húzták
6 30
1.64% 18x húzták
19 25
1.64% 18x húzták
14 16
1.55% 17x húzták
25 14
1.55% 17x húzták
25 16
1.46% 16x húzták
14 6
1.46% 16x húzták
28 30
1.38% 15x húzták
28 25
1.2% 13x húzták
19 14
0.77% 8x húzták
28 25 14
0.69% 7x húzták
28 14 16
0.69% 7x húzták
28 25 6
0.69% 7x húzták
19 25 30
0.6% 6x húzták
25 16 30
0.6% 6x húzták
28 6 30
0.52% 5x húzták
19 6 30
0.52% 5x húzták
19 14 6
0.52% 5x húzták
14 16 30
0.52% 5x húzták
28 14 6
0.52% 5x húzták
28 14 30
0.43% 4x húzták
25 14 6
0.43% 4x húzták
28 25 16
0.43% 4x húzták
19 28 6
0.43% 4x húzták
28 6 16
0.43% 4x húzták
19 28 14
0.43% 4x húzták
19 28 25
0.34% 3x húzták
25 6 30
0.34% 3x húzták
19 14 30
0.34% 3x húzták
25 14 30
0.34% 3x húzták
28 16 30
0.34% 3x húzták
19 25 6
0.34% 3x húzták
19 6 16
0.34% 3x húzták
19 28 30
0.34% 3x húzták
14 6 30
0.34% 3x húzták
25 6 16
0.34% 3x húzták
19 14 16
0.34% 3x húzták
25 14 16
0.26% 2x húzták
19 28 6 16
0.26% 2x húzták
28 25 30
0.26% 2x húzták
19 25 6 30
0.26% 2x húzták
14 6 16
0.26% 2x húzták
6 16 30
0.26% 2x húzták
28 25 6 30
0.26% 2x húzták
19 16 30
0.26% 2x húzták
19 25 14
0.26% 2x húzták
19 25 14 30
0.17% 1x húzták
19 28 16
0.17% 1x húzták
19 25 16 30
0.17% 1x húzták
19 25 14 6
0.17% 1x húzták
28 25 6 16
0.17% 1x húzták
19 6 16 30
0.17% 1x húzták
25 14 16 30
0.17% 1x húzták
28 25 14 6
0.17% 1x húzták
28 25 14 16
0.17% 1x húzták
19 28 6 16 30
0.17% 1x húzták
19 25 6 16
0.17% 1x húzták
19 25 16
0.17% 1x húzták
25 14 6 30
0.17% 1x húzták
19 28 14 16
0.17% 1x húzták
19 28 25 6
0.17% 1x húzták
19 25 14 16

A valószínűségszámítás története



A valószínűségszámítás – „a véletlen matematikája” – megalapozói közt elsősorban említendő a francia Pierre Fermat (1601–1665) és Blaise Pascal (1623–1662), bár néhány ilyen tárgyú mű már az ő működésük előtt is megjelent. A legfontosabb példa a De ludo aleae (A kockajátékról) című könyv, amit Cardanónak (1501–1576) tulajdonítanak, de a kockajátékról már Claudius római császár is írt egy hosszabb, tréfás értekezést. A matematikának ez az ága a szerencsejátékok elméleteként indult, így a legtöbb korai, véletlenek törvényszerűségeiről szóló műnek hasonló címe volt. Levelezésükben Pascal és Fermat is a kockázáshoz és egyéb játékokhoz kapcsolódó problémákat, feladatokat („pontosztozkodási probléma” ill. „de Méré lovag problémája”) tárgyalnak és oldanak meg, és lerakják a „klasszikus” vagy „kombinatorikus” valószínűségszámítás alapjait.

A valószínűségszámítás mint matematikai elmélet születési évének az 1654-es esztendőt szokás tekinteni, ami Fermat és Pascal egyik ilyen tárgyú levelének kelte. Maga a „valószínűség” (probabilitas) szó Jakob Bernoulli (1654–1705) Ars conjectandi (A találgatás művészete, 1713) című munkájában fordul elő először. Ha sokszor elvégezzük ugyanazt a kísérletet, és jegyezzük, hogy adott esemény ennek során hányszor következett be, akkor a kísérletet egyre többször végezve az adott esemény relatív gyakorisága (azaz az esemény bekövetkezései számának és a kísérletek számának hányadosa) egyre inkább megközelít egy számot: az esemény valószínűségét. Például, ha sokszor feldobunk egy dobókockát, amelyik egyenlő eséllyel eshet mind a hat oldalára, akkor elegendő sok feldobás után azt tapasztaljuk, hogy a dobások körülbelül 1/6-od részében kaptuk a hatos számot.

A szerencsejátékok elmélete később biztosítási, népesedési és sztochasztikus (véletlen) geometriai problémákkal (céllövészet elmélete) bővült. A fontosabb matematikusok, akik ilyen problémákkal foglalkoztak (és nevükkel például tételek nevében is találkozhatunk): Moivre, Legendre, Bayes (ld. Bayes tétele), Poisson, Gauss, Buffon (lásd geometriai valószínűség). A XIX. században a valószínűségszámítás a matematika önmagában is hatalmas, önálló ágává vált. Pierre-Simon de Laplace (1749–1827) 1812-ben megjelent Théorie analitique des probabilités (A valószínűségek analitikai elmélete) című könyve nemcsak összefoglalója ennek az elméletnek, de sokáig fejlődésének egyik motorja.

A „modern kori” (19. század második, 20. század első fele) valószínűségszámítást az „orosz iskola” vitte tovább, köztük a legismertebbek Csebisev, Markov és Ljapunov. Az elmélet axiomatikus megalapozását az orosz Kolmogorov végezte el 1933-ban (lásd Kolmogorov-axiómák). Ezzel a valószínűségszámítás a modern matematika többi ágával egyenrangú formális elméletté vált. Kolmogorovtól ered a „valószínűségi mező” fogalma: ez egy eseményhalmaznak (eseménytérnek) és egy „valószínűség-kiszámítási módnak” (ez valamilyen nemnegatív valós szám értékű függvény) a párosa. Ez a fogalom már a posztmodern, struktúra- és modellelméleti szemléletű matematika terméke.

A valószínűségszámítás nemcsak megalapozódott a huszadik században, hanem folyamatosan olyan területekkel bővült, mint egy részecske bolyongásának leírása többdimenziós euklideszi térben (lásd Brown-mozgás, Wiener-folyamat). A huszadik század második felében született meg önálló tudományként műszaki, mérnöki és statisztikai problémák termékeként a valószínűségszámítás két fontos új ága: a folyamatstatisztika, illetve az információelmélet. De nemcsak a „kívülről jött”, például fizikai eredetű problémákkal gazdagodott, mint a bolyongások; hanem alkalmazást nyert másféle ágakkal foglalkozó matematikusok körében is; így manapság olyan „furcsa” gondolatokkal találkozhatunk, hogy számelméleti problémákat valószínűségszámítási alapon is lehet vizsgálni.

A természettudományokban (különösen a fizikában) az állítások „szilárdságának” számszerűsítésére használják, hasonlóképp, mint a hibaszámítást és egyéb numerikus módszerek elméletét.