TheBzzs

Skandinavlottó számok elemzése az eddig húzott számokbol

Ötöslottó Hatoslottó Eurojackpot Skandinávlottó Kenó
TheBzzs Lottószám elemző alkalmazás
Az itt generált számok és szám kombinációk megjátszásáért felelőséget nem vállal a theBzzs.com weboldal!!!
A theBzzs.com weboldal a Szerencsejatek Zrt. álatal publikált lottó számok elemzését állítja össze.


Megnézheted mikor és hanyasod lett volna a skandináv lottón.

Válaszd ki a szerencseszámaid
4 találat 5 találat 6 találat 7 találat
Kézi húzás
0X 0X 0X 0X
Gépi húzás
0X 0X 0X 0X

Skandináv lottó 2025 heti nyerőszámai

2025. év hét
2025-05-21

Ezt a héten még nem húztak számokat.

Kézi húzás
8x húztak 21-35 között
9x húztak 1-7 között
12x húztak 14-30 között
13x húztak 2-20 között
14x húztak 7-29 között


Gépi húzás
8x húztak 26-35 között
9x húztak 1-16 között
11x húztak 18-33 között
12x húztak 8-29 között
14x húztak 6-25 között
15x húztak 10-30 között
kezi:
gepi:2,3,5,7,10,12,13,15,20,23,24,25,27,29,30,32,34,35,
A2,3,5,6,7,8,9,10,12,13,14,15,16,17,22,24,25,27,30,32,33,35,
B1,4,11,18,19,20,21,23,26,28,29,31,34,
A4,7,10,11,18,23,26,28,29,30,31,32,33,35,
B1,2,3,5,6,8,9,12,13,14,15,16,17,19,20,21,22,24,25,27,34,
Gépi
Leggyakrabban húzott 7 szám
557x
3%
19
533x
3%
25
527x
3%
14
522x
3%
5
520x
3%
16 6 30
519x
3%
11
516x
3%
31 26 28
Leggyakrabban együtt húzott számok
231x
17%
19
208x
15%
25
193x
14%
14
191x
14%
16
190x
14%
31 5
187x
14%
11
2.78% 34x húzták
19 25
2.22% 27x húzták
19 16
1.9% 23x húzták
19 31
1.75% 21x húzták
25 5
1.75% 21x húzták
14 5
1.67% 20x húzták
25 11
1.67% 20x húzták
19 5
1.67% 20x húzták
16 11
1.59% 19x húzták
5 16
1.59% 19x húzták
11 31
1.59% 19x húzták
14 11
1.51% 18x húzták
19 14
1.51% 18x húzták
5 31
1.43% 17x húzták
25 14
1.43% 17x húzták
14 16
1.35% 16x húzták
25 31
1.27% 15x húzták
25 16
1.19% 14x húzták
16 31
1.19% 14x húzták
14 31
0.95% 11x húzták
19 11
0.87% 10x húzták
19 25 31
0.79% 9x húzták
5 11
0.71% 8x húzták
25 14 16
0.71% 8x húzták
19 5 31
0.71% 8x húzták
19 14 5
0.63% 7x húzták
16 11 31
0.63% 7x húzták
19 14 11
0.63% 7x húzták
19 25 11
0.56% 6x húzták
14 5 31
0.56% 6x húzták
25 16 11
0.48% 5x húzták
19 5 11
0.48% 5x húzták
14 5 11
0.48% 5x húzták
5 11 31
0.48% 5x húzták
25 14 5
0.48% 5x húzták
19 25 5
0.4% 4x húzták
25 16 31
0.4% 4x húzták
19 14 16
0.4% 4x húzták
25 14 11
0.4% 4x húzták
14 11 31
0.4% 4x húzták
19 16 31
0.4% 4x húzták
25 5 16
0.4% 4x húzták
5 16 11
0.4% 4x húzták
19 16 11
0.4% 4x húzták
25 14 31
0.32% 3x húzták
19 14 31
0.32% 3x húzták
5 16 31
0.32% 3x húzták
19 11 31
0.32% 3x húzták
19 25 14 16
0.32% 3x húzták
14 16 31
0.24% 2x húzták
19 14 5 31
0.24% 2x húzták
14 16 11 31
0.24% 2x húzták
19 14 5 16
0.24% 2x húzták
19 25 11 31
0.24% 2x húzták
25 5 31
0.24% 2x húzták
14 16 11
0.24% 2x húzták
19 14 16 11
0.24% 2x húzták
25 11 31
0.24% 2x húzták
19 25 14
0.24% 2x húzták
19 14 5 11
0.24% 2x húzták
19 16 11 31
0.24% 2x húzták
14 5 16
0.24% 2x húzták
25 5 16 11
0.24% 2x húzták
25 5 11
0.24% 2x húzták
19 5 16
0.24% 2x húzták
19 5 16 31
0.16% 1x húzták
19 25 5 16 11
0.16% 1x húzták
19 25 14 31
0.16% 1x húzták
25 5 16 31
0.16% 1x húzták
25 14 5 11
0.16% 1x húzták
19 25 16 11
0.16% 1x húzták
19 25 16
0.16% 1x húzták
25 14 11 31
0.16% 1x húzták
19 25 14 11
0.16% 1x húzták
19 25 16 31
0.16% 1x húzták
25 14 5 31
0.16% 1x húzták
19 14 16 11 31
0.16% 1x húzták
25 5 11 31
0.16% 1x húzták
19 25 14 5 16 11
0.16% 1x húzták
19 14 11 31
0.16% 1x húzták
25 16 11 31
0.16% 1x húzták
19 25 5 11
Kézi
Leggyakrabban húzott 7 szám
557x
3%
19
533x
3%
25
527x
3%
14
522x
3%
5
520x
3%
16 6 30
519x
3%
11
516x
3%
31 26 28
Leggyakrabban együtt húzott számok
212x
16%
11
200x
15%
25
193x
15%
14 31
192x
15%
16
188x
14%
5
182x
14%
19
2.06% 25x húzták
19 11
2.06% 25x húzták
19 25
1.98% 24x húzták
16 31
1.98% 24x húzták
25 11
1.9% 23x húzták
16 11
1.9% 23x húzták
14 16
1.83% 22x húzták
14 5
1.75% 21x húzták
19 5
1.75% 21x húzták
5 11
1.67% 20x húzták
14 31
1.67% 20x húzták
25 5
1.51% 18x húzták
5 31
1.51% 18x húzták
25 16
1.43% 17x húzták
25 14
1.43% 17x húzták
14 11
1.35% 16x húzták
19 31
1.35% 16x húzták
11 31
1.27% 15x húzták
19 16
1.19% 14x húzták
25 31
1.11% 13x húzták
5 16
0.79% 9x húzták
19 14
0.71% 8x húzták
16 11 31
0.63% 7x húzták
25 14 11
0.63% 7x húzták
14 11 31
0.63% 7x húzták
25 14 5
0.63% 7x húzták
19 16 31
0.63% 7x húzták
19 14 31
0.63% 7x húzták
5 16 31
0.56% 6x húzták
25 14 31
0.56% 6x húzták
25 5 11
0.56% 6x húzták
25 16 31
0.56% 6x húzták
19 25 14
0.48% 5x húzták
19 16 11
0.48% 5x húzták
14 5 11
0.48% 5x húzták
25 16 11
0.48% 5x húzták
25 14 16
0.48% 5x húzták
14 5 16
0.48% 5x húzták
25 11 31
0.4% 4x húzták
5 16 11
0.4% 4x húzták
19 14 11
0.4% 4x húzták
19 5 11
0.4% 4x húzták
19 25 11
0.4% 4x húzták
19 14 5
0.4% 4x húzták
19 25 31
0.32% 3x húzták
19 25 16
0.32% 3x húzták
5 11 31
0.32% 3x húzták
14 16 31
0.32% 3x húzták
14 5 31
0.32% 3x húzták
14 16 11
0.32% 3x húzták
19 14 16
0.32% 3x húzták
19 5 31
0.32% 3x húzták
19 25 5 31
0.32% 3x húzták
19 14 5 11
0.32% 3x húzták
25 5 16
0.24% 2x húzták
25 5 11 31
0.24% 2x húzták
25 5 31
0.24% 2x húzták
19 11 31
0.16% 1x húzták
19 25 5
0.16% 1x húzták
25 5 16 11
0.16% 1x húzták
19 5 16
0.16% 1x húzták
19 25 5 11 31
0.16% 1x húzták
19 25 11 31
0.16% 1x húzták
19 14 11 31
0.16% 1x húzták
14 5 16 11
0.16% 1x húzták
5 16 11 31
0.16% 1x húzták
19 16 11 31
0.16% 1x húzták
25 14 5 16 11
0.16% 1x húzták
19 14 16 11
0.16% 1x húzták
19 14 16 31
0.16% 1x húzták
25 14 5 11 31
0.16% 1x húzták
19 25 14 16
0.16% 1x húzták
19 25 14 5
0.16% 1x húzták
25 5 16 31

A valószínűségszámítás története



A valószínűségszámítás – „a véletlen matematikája” – megalapozói közt elsősorban említendő a francia Pierre Fermat (1601–1665) és Blaise Pascal (1623–1662), bár néhány ilyen tárgyú mű már az ő működésük előtt is megjelent. A legfontosabb példa a De ludo aleae (A kockajátékról) című könyv, amit Cardanónak (1501–1576) tulajdonítanak, de a kockajátékról már Claudius római császár is írt egy hosszabb, tréfás értekezést. A matematikának ez az ága a szerencsejátékok elméleteként indult, így a legtöbb korai, véletlenek törvényszerűségeiről szóló műnek hasonló címe volt. Levelezésükben Pascal és Fermat is a kockázáshoz és egyéb játékokhoz kapcsolódó problémákat, feladatokat („pontosztozkodási probléma” ill. „de Méré lovag problémája”) tárgyalnak és oldanak meg, és lerakják a „klasszikus” vagy „kombinatorikus” valószínűségszámítás alapjait.

A valószínűségszámítás mint matematikai elmélet születési évének az 1654-es esztendőt szokás tekinteni, ami Fermat és Pascal egyik ilyen tárgyú levelének kelte. Maga a „valószínűség” (probabilitas) szó Jakob Bernoulli (1654–1705) Ars conjectandi (A találgatás művészete, 1713) című munkájában fordul elő először. Ha sokszor elvégezzük ugyanazt a kísérletet, és jegyezzük, hogy adott esemény ennek során hányszor következett be, akkor a kísérletet egyre többször végezve az adott esemény relatív gyakorisága (azaz az esemény bekövetkezései számának és a kísérletek számának hányadosa) egyre inkább megközelít egy számot: az esemény valószínűségét. Például, ha sokszor feldobunk egy dobókockát, amelyik egyenlő eséllyel eshet mind a hat oldalára, akkor elegendő sok feldobás után azt tapasztaljuk, hogy a dobások körülbelül 1/6-od részében kaptuk a hatos számot.

A szerencsejátékok elmélete később biztosítási, népesedési és sztochasztikus (véletlen) geometriai problémákkal (céllövészet elmélete) bővült. A fontosabb matematikusok, akik ilyen problémákkal foglalkoztak (és nevükkel például tételek nevében is találkozhatunk): Moivre, Legendre, Bayes (ld. Bayes tétele), Poisson, Gauss, Buffon (lásd geometriai valószínűség). A XIX. században a valószínűségszámítás a matematika önmagában is hatalmas, önálló ágává vált. Pierre-Simon de Laplace (1749–1827) 1812-ben megjelent Théorie analitique des probabilités (A valószínűségek analitikai elmélete) című könyve nemcsak összefoglalója ennek az elméletnek, de sokáig fejlődésének egyik motorja.

A „modern kori” (19. század második, 20. század első fele) valószínűségszámítást az „orosz iskola” vitte tovább, köztük a legismertebbek Csebisev, Markov és Ljapunov. Az elmélet axiomatikus megalapozását az orosz Kolmogorov végezte el 1933-ban (lásd Kolmogorov-axiómák). Ezzel a valószínűségszámítás a modern matematika többi ágával egyenrangú formális elméletté vált. Kolmogorovtól ered a „valószínűségi mező” fogalma: ez egy eseményhalmaznak (eseménytérnek) és egy „valószínűség-kiszámítási módnak” (ez valamilyen nemnegatív valós szám értékű függvény) a párosa. Ez a fogalom már a posztmodern, struktúra- és modellelméleti szemléletű matematika terméke.

A valószínűségszámítás nemcsak megalapozódott a huszadik században, hanem folyamatosan olyan területekkel bővült, mint egy részecske bolyongásának leírása többdimenziós euklideszi térben (lásd Brown-mozgás, Wiener-folyamat). A huszadik század második felében született meg önálló tudományként műszaki, mérnöki és statisztikai problémák termékeként a valószínűségszámítás két fontos új ága: a folyamatstatisztika, illetve az információelmélet. De nemcsak a „kívülről jött”, például fizikai eredetű problémákkal gazdagodott, mint a bolyongások; hanem alkalmazást nyert másféle ágakkal foglalkozó matematikusok körében is; így manapság olyan „furcsa” gondolatokkal találkozhatunk, hogy számelméleti problémákat valószínűségszámítási alapon is lehet vizsgálni.

A természettudományokban (különösen a fizikában) az állítások „szilárdságának” számszerűsítésére használják, hasonlóképp, mint a hibaszámítást és egyéb numerikus módszerek elméletét.