TheBzzs

Eurojackpot számok elemzése az eddig húzott számokbol

Ötöslottó Hatoslottó Eurojackpot Skandinávlottó Kenó
TheBzzs Lottószám elemző alkalmazás
Az itt generált számok és szám kombinációk megjátszásáért felelőséget nem vállal a theBzzs.com weboldal!!!
A theBzzs.com weboldal a Szerencsejatek Zrt. álatal publikált lottó számok elemzését állítja össze.


Megnézheted mikor és hanyasod lett volna az eurólottón.

Válaszd ki a szerencseszámaid

A mező:
B mező

Eurojackpot lottó

Információs adatbázis:
https://bet.szerencsejatek.hu/cmsfiles/eurojackpot.csv

Utolsó számhúzás
2021. év 48. hét
2 5 13 15 23 6 8

1
10 hetente
utolsó húzás
2021-11-13
3. hét
2
12 hetente
utolsó húzás
2021-12-04
0. hét
3
10 hetente
utolsó húzás
2021-11-27
1. hét
4
10 hetente
utolsó húzás
2021-11-20
2. hét
5
10 hetente
utolsó húzás
2021-12-04
0. hét
6
11 hetente
utolsó húzás
2021-12-04
0. hét
7
10 hetente
utolsó húzás
2021-11-27
1. hét
8
10 hetente
utolsó húzás
2021-12-04
0. hét
9
10 hetente
utolsó húzás
2021-10-16
7. hét
10
12 hetente
utolsó húzás
2021-09-25
10. hét
11
14 hetente
utolsó húzás
2021-10-30
5. hét
12
22 hetente
utolsó húzás
2021-11-20
2. hét
13
29 hetente
utolsó húzás
2021-12-04
0. hét
14
23 hetente
utolsó húzás
2021-09-18
11. hét
15
22 hetente
utolsó húzás
2021-12-04
0. hét
16
25 hetente
utolsó húzás
2021-08-07
17. hét
17
19 hetente
utolsó húzás
2021-11-27
1. hét
18
28 hetente
utolsó húzás
2021-09-11
12. hét
19
22 hetente
utolsó húzás
2021-08-28
14. hét
20
19 hetente
utolsó húzás
2021-11-20
2. hét
21
21 hetente
utolsó húzás
2021-11-27
1. hét
22
29 hetente
utolsó húzás
2021-09-25
10. hét
23
23 hetente
utolsó húzás
2021-12-04
0. hét
24
24 hetente
utolsó húzás
2021-07-17
20. hét
25
27 hetente
utolsó húzás
2021-11-06
4. hét
26
23 hetente
utolsó húzás
2021-06-05
26. hét
27
30 hetente
utolsó húzás
2021-09-18
11. hét
28
25 hetente
utolsó húzás
2021-10-09
8. hét
29
30 hetente
utolsó húzás
2021-08-07
17. hét
30
26 hetente
utolsó húzás
2021-11-13
3. hét
31
18 hetente
utolsó húzás
2021-11-06
4. hét
32
30 hetente
utolsó húzás
2021-10-09
8. hét
33
26 hetente
utolsó húzás
2021-10-23
6. hét
34
20 hetente
utolsó húzás
2021-11-20
2. hét
35
22 hetente
utolsó húzás
2021-09-25
10. hét
36
28 hetente
utolsó húzás
2021-08-21
15. hét
37
17 hetente
utolsó húzás
2021-11-27
1. hét
38
23 hetente
utolsó húzás
2021-10-30
5. hét
39
24 hetente
utolsó húzás
2021-11-27
1. hét
40
24 hetente
utolsó húzás
2021-05-01
31. hét
41
28 hetente
utolsó húzás
2021-03-27
36. hét
42
28 hetente
utolsó húzás
2021-09-11
12. hét
43
27 hetente
utolsó húzás
2021-11-13
3. hét
44
25 hetente
utolsó húzás
2021-11-13
3. hét
45
25 hetente
utolsó húzás
2021-08-21
15. hét
46
23 hetente
utolsó húzás
2021-11-13
3. hét
47
24 hetente
utolsó húzás
2021-06-26
23. hét
48
37 hetente
utolsó húzás
2021-09-04
13. hét
49
20 hetente
utolsó húzás
2021-11-06
4. hét
50
18 hetente
utolsó húzás
2021-07-24
19. hét

7 év alatt a 49. hétben

Legnagyobb esélyel 34-50 közötti számokat húzzák.
Esélyes számok 34, 42, 37, 38, 40, 41, 44, 45, 47, 50, 35, 36, 39, 43, 46, 48, 49

4x húztak 1-7 között
5x húztak 5-10 között
6x húztak 14-27 között
7x húztak 34-50 között
1
3x
2
2x
3
0x
4
2x
5
1x
6
1x
7
1x
8
2x
9
3x
10
2x
11
1x
12
1x
13
0x
14
2x
15
1x
16
2x
17
1x
18
0x
19
0x
20
1x
21
1x
22
0x
23
1x
24
1x
25
1x
26
1x
27
1x
28
0x
29
1x
30
1x
31
1x
32
1x
33
0x
34
2x
35
0x
36
0x
37
1x
38
1x
39
0x
40
1x
41
1x
42
2x
43
0x
44
1x
45
1x
46
0x
47
1x
48
0x
49
0x
50
1x
Leggyakrabban húzott 7 szám
116x
5%
9 3
114x
5%
4 8
113x
5%
7
112x
5%
1
109x
5%
5
103x
4%
6
95x
4%
2

Leggyakrabban együtt húzott számok
7x
16%
1 6
6x
14%
4 7
5x
12%
9
3x
7%
5 2

0.8% 2x húzták
9 4 7 1
0.53% 1x húzták
4 1 5 6
0.53% 1x húzták
4 1 6 2
0.53% 1x húzták
7 1 6 2
0.53% 1x húzták
7 1 5 6
0.53% 1x húzták
9 7 1 5
0.53% 1x húzták
9 7 6 2
0.53% 1x húzták
4 7 1 6
0.53% 1x húzták
9 4 5 6
0.53% 1x húzták
9 4 6 2
Variációk száma 7 számmal = 1.7763568394003E+84

Írásos emlékek szerint Európában már 1444-ben voltak sorsjátékok. A tárgysorsjátékok helyett azok a sorsjátékok voltak sikeresek, ahol pénzt lehetett nyerni. A lottó név részesedést jelent. Olaszországban parlamenti sorsolásokat szerveztek, 120 jelölt mindegyikét papírra írták, ellátták sorszámmal, majd a számok közül húztak ötöt. Azok lettek a képviselők, akinek a sorszámát kihúzták. A fogadó ilyenkor arra a személyre teszi fel a pénzét, akinek szurkol. A római pápaválasztásokat is kísérte hasonló fogadás.

A genovai nagytanács úgy újult meg, hogy a tagok közül minden évben öten kiváltak. Ennek az ötnek a helyére választottak kezdetben 120, később 90 jelölt közül öt embert. Ezeket a sorsolásokat nagy érdeklődéssel várták az emberek. Néhányan szervezőként ügyesen jó lehetőséget láttak ebben, házról házra járva fogadási lehetőségeket kínáltak az embereknek. Azt ígérték, hogy aki két vagy több új képviselő nevét eltalálja, az a befektetett pénze többszörösét kapja vissza. Fogadóirodák alakultak, mert egyre kedveltebbé vált ez a fajta játék a polgárok körében.

Magyarországon a sorsjátékok a XVI. században vásárokon, búcsúkon jelentek meg először. 1670. körül tárgyak sorsolása is elterjedt. 1763-ban az osztrák ötöslottót kiterjesztették Magyarországra is. A második világháború után a kaszinókat elkezdték bezárni, a szerencsejátékokat beszüntetni.

1956. december 29-én született kormányhatározattal bevezették a nemzeti lottók mintájára a magyar lottót. Az első sorsolás 1957. március 7-én lezajlott. Az öttalálatos esélye 1:43949268. Az alapjáték 3 forint 30 fillérbe került. 1966-ban már 500. alkalommal került sor a lottósorsolásra. A hatodik héten tartott sorsoláson özvegy Ring Sándorné szelvénye volt az első öttalálatos. Négy gyermeke és a saját életkora voltak a megjátszott számok. Ezzel behozta a köztudatba a családi számokkal való játékot. 855000 forintot nyert.

A valószínűségszámítás története



A valószínűségszámítás – „a véletlen matematikája” – megalapozói közt elsősorban említendő a francia Pierre Fermat (1601–1665) és Blaise Pascal (1623–1662), bár néhány ilyen tárgyú mű már az ő működésük előtt is megjelent. A legfontosabb példa a De ludo aleae (A kockajátékról) című könyv, amit Cardanónak (1501–1576) tulajdonítanak, de a kockajátékról már Claudius római császár is írt egy hosszabb, tréfás értekezést. A matematikának ez az ága a szerencsejátékok elméleteként indult, így a legtöbb korai, véletlenek törvényszerűségeiről szóló műnek hasonló címe volt. Levelezésükben Pascal és Fermat is a kockázáshoz és egyéb játékokhoz kapcsolódó problémákat, feladatokat („pontosztozkodási probléma” ill. „de Méré lovag problémája”) tárgyalnak és oldanak meg, és lerakják a „klasszikus” vagy „kombinatorikus” valószínűségszámítás alapjait.

A valószínűségszámítás mint matematikai elmélet születési évének az 1654-es esztendőt szokás tekinteni, ami Fermat és Pascal egyik ilyen tárgyú levelének kelte. Maga a „valószínűség” (probabilitas) szó Jakob Bernoulli (1654–1705) Ars conjectandi (A találgatás művészete, 1713) című munkájában fordul elő először. Ha sokszor elvégezzük ugyanazt a kísérletet, és jegyezzük, hogy adott esemény ennek során hányszor következett be, akkor a kísérletet egyre többször végezve az adott esemény relatív gyakorisága (azaz az esemény bekövetkezései számának és a kísérletek számának hányadosa) egyre inkább megközelít egy számot: az esemény valószínűségét. Például, ha sokszor feldobunk egy dobókockát, amelyik egyenlő eséllyel eshet mind a hat oldalára, akkor elegendő sok feldobás után azt tapasztaljuk, hogy a dobások körülbelül 1/6-od részében kaptuk a hatos számot.

A szerencsejátékok elmélete később biztosítási, népesedési és sztochasztikus (véletlen) geometriai problémákkal (céllövészet elmélete) bővült. A fontosabb matematikusok, akik ilyen problémákkal foglalkoztak (és nevükkel például tételek nevében is találkozhatunk): Moivre, Legendre, Bayes (ld. Bayes tétele), Poisson, Gauss, Buffon (lásd geometriai valószínűség). A XIX. században a valószínűségszámítás a matematika önmagában is hatalmas, önálló ágává vált. Pierre-Simon de Laplace (1749–1827) 1812-ben megjelent Théorie analitique des probabilités (A valószínűségek analitikai elmélete) című könyve nemcsak összefoglalója ennek az elméletnek, de sokáig fejlődésének egyik motorja.

A „modern kori” (19. század második, 20. század első fele) valószínűségszámítást az „orosz iskola” vitte tovább, köztük a legismertebbek Csebisev, Markov és Ljapunov. Az elmélet axiomatikus megalapozását az orosz Kolmogorov végezte el 1933-ban (lásd Kolmogorov-axiómák). Ezzel a valószínűségszámítás a modern matematika többi ágával egyenrangú formális elméletté vált. Kolmogorovtól ered a „valószínűségi mező” fogalma: ez egy eseményhalmaznak (eseménytérnek) és egy „valószínűség-kiszámítási módnak” (ez valamilyen nemnegatív valós szám értékű függvény) a párosa. Ez a fogalom már a posztmodern, struktúra- és modellelméleti szemléletű matematika terméke.

A valószínűségszámítás nemcsak megalapozódott a huszadik században, hanem folyamatosan olyan területekkel bővült, mint egy részecske bolyongásának leírása többdimenziós euklideszi térben (lásd Brown-mozgás, Wiener-folyamat). A huszadik század második felében született meg önálló tudományként műszaki, mérnöki és statisztikai problémák termékeként a valószínűségszámítás két fontos új ága: a folyamatstatisztika, illetve az információelmélet. De nemcsak a „kívülről jött”, például fizikai eredetű problémákkal gazdagodott, mint a bolyongások; hanem alkalmazást nyert másféle ágakkal foglalkozó matematikusok körében is; így manapság olyan „furcsa” gondolatokkal találkozhatunk, hogy számelméleti problémákat valószínűségszámítási alapon is lehet vizsgálni.

A természettudományokban (különösen a fizikában) az állítások „szilárdságának” számszerűsítésére használják, hasonlóképp, mint a hibaszámítást és egyéb numerikus módszerek elméletét.